ÖnTérKép film 2. rész. Nemzetállítás: családállítás a magyar nemzetre. Szerepek lejjebb. A film egy műhelymunka dokumentálása, amiben a rendszerállítás technikájával a magyar nemzet lelkiállapotát vizsgáltuk, hogy milyen folyamatok vezettek el a mai társadalom kritikus lelki-érzelmi állapotához? Társrendező: prof. Bogár László.

Cikk a filmről: A magyar nemzet lelkiállapota

https://magyarnemzet.hu/kultura/2022/05/a-magyar-nemzet-lelkiallapota

►► LEÍRÁS:

A magyar nemzet jelenében mutatkozó zavarok, tünetek, szenvedések hátterében milyen lélektani történések tárulnak fel? Tud-e a rendszer szempontot adni a kiút megtalálásához?

A térkép nem azonos a tájjal. A mindennapjainkat a tájban éljük, részei vagyunk. A térképek a tájban való eligazodásunkat segítik. Megmutatják a rejtett utakat, járható ösvényeket, tiszta forrásokat. Filmünk olyan belső térképpé tud válni, amely megkönnyítheti, hogy a tájban eligazodjunk, és ne tévesszünk irányt.

A film kimondva-kimondatlanul gyógyító szándékú.

A befogadó nézői katarzis az, ami elindíthatja, elindítja a gyógyulás felé vezető úton a nemzetet és annak minden tagját, hogy megtalálja lelki egyensúlyát, hogy megőrizze önmagát nemcsak a saját maga, hanem a nemzet számára is.

►► SZÓTÁR A FILMHEZ:

A filmben bemutatott képviseletek fogalmi meghatározása:

● Nemzet: Azonos nyelvű, kultúrájú, közös történelmi gyökerű, azonos jogú polgárok tartós közössége. Egy olyan érzelmi, szellemi és lelki közösség, amelyhez tartozás a polgárok szabad döntésén és választásán alapul. Egyszerre racionális és emocionális társadalmi egység, amelyben a tagok felelősséget éreznek a tetteikért egymással szemben.

● Nemzeten kívüli tényező: Minden, ami a nemzeten kívüli, akár úgy, hogy soha nem tartozott a nemzethez, akár úgy hogy a nemzethez tartozott, de kívülre került (hasítás, kirekesztés, árulás stb. révén).

● Egyetemes szeretet: A feltétel nélküli szeretet. A másikkal való azonosság, határ nélküliség, a másik szinte bennem jelenik meg.

● Rend-tudat, struktúra: Alapminta, amely megtartja az életet, keretet és szabályokat adva biztosítja a fejlődéshez szükséges stabilitást (rendszabály, rendszer). Kijelöli a határokat mind a magatartásban, mind az együttélésben.

● A nemzet pozitív érzelmei: Az aktuális információk feldolgozását, vagy a múltbéli felidézett élményeket kísérő szubjektív viszonyulás. Öröm, ragaszkodás, szeretet, büszkeség.

● A nemzet fájdalmai: Szomorúság, gyász, gyanakvás, félelem, szégyen, bűntudat (negatív érzelmek)!

● Indulat: A közhiedelem indulat alatt haragot, dühöt ért. Fontos, hogy pontosítsam: az indulat fokozott érzelem, a cselekvés mozgatórugója. Fontos üzenetet hordoz: igények, szükségletek, vágyak fogalmazódnak meg a mélyén, amelyek elfogadást és megbocsátást sürgetnek, illetve egy problémás helyzet megoldását várják, ösztökélik.

-Agressziónak az indulat magas fokát nevezzük, amely lehet jóindulatú: szolgálhatja az önvédelmet, önérvényesítést, az élet fenntartását, ezt nevezzük asszertív erőnek.

-Agresszív erőszakról akkor beszélünk, ha a szándék ártó célú.

-A revans = a helyzet kiegyenlítése, méltányos egy-szintre hozása (tehát nem bosszú). Egy adott történés, cselekedet ellensúlyozása. Viszonzás, elégtétel, visszavágás; visszafizetés, kárpótlás.

● Szakralitás, transzcendens rész: Tartalmazza az erkölcsi normákat, az értékrendeket. Arra a kérdésre adott közös válasz, hogy mi számít tisztességesnek és mi nem. Azt jelenti, hogy van valami, ami szent és sérthetetlen. Az ember ilyen alapokon tartja ellenőrzése alatt a saját világrendjének egyensúlyát.

● Identitás: Önazonosság. Tudatosan vállalt érzelmi kötés. Közösen alkotott és vállalt tudás és érték.

● Az anyagi realitáshoz való kapcsolódás: Nem azonos az anyagiassággal! az aktuális valóság, az itt és most napi szintű megélése.

● A múlthoz fűződő feldolgozatlan érzelmek.

Hogyan dolgozható fel a múlt?

-Az adott történés, esemény, trauma feltárása;

-az érzelmek „kivonása”, „kioldása”;

-a helyzet kiegyenlítése (méltányos egy-szintre hozása, megbocsátás);

-majd a múltbéli történés emlékként, tanulságként való őrzése (a korábban hozzá csatlakozott mértékű fájdalom nélkül).

● Lelkiismeret:

-A jó és a rossz megkülönböztetésének képessége (árt vagy szolgál másnak; árt vagy szolgál magunknak).

-A helyes megoldás kiválasztásának képessége.

-A saját cselekedet erkölcsi megítélésének képessége.

● Életerő: energia, amely egy adott rendszer vitalitását határozza meg.